Borz vetette fel, hogy nem foglalkozom kellőképp a jövő technológiáival - ideje hát megpróbálnom a jóslást. A blog témájából könnyen adódik a nagy kérdés: milyenek lesznek a billentyűzetek a jövőben, és milyen egyéb adatbeviteli eszközök, megoldások fognak elterjedni? Hová fejlődik majd a technológia Peter Mitterhofer első írógépétől?Szerintem jó ideig megmaradhatnak még a hagyományos klaviatúrák. Egyrészt egyszerű, megbízható felépítésük és viszonylagos olcsóságuk miatt, másrészt pedig mert ezek nyújtják a megszokott "gépelési élményt"; de az ergonómia feltehetően még inkább előtérbe fog kerülni.
Ezek mellett nagy jövőt jósolok az olyan megoldásoknak, melyek integrálják a billentyűzetet és a pozicionáló eszközt (egeret), hiszen ezáltal is gyorsítható, egyszerűsíthető az adatbevitel. Ilyen például a Combimouse és az Apple egyik szabadalma, mely a billentyűzet feletti "légtérben", annak felületén érzékeli a mozdulatokat, gesztusokat, és ezeket értelmezi.
Napjaink trendje az érintőkijelzők térhódítása (akár dedikált klaviatúraként is). A kijelzőkön megjelenő virtuális billentyűzetek területén számos innováció tapasztalható, legyen szó akár szótár alapú hibajavító, következtető rendszerekről, akár olyanokról, melyek a billentyűzet elrendezését próbálják minél kézre esőbbé tenni.
Olvastam egyszer, hogy kísérleteznek olyan érintőkijelzővel is, melynek nem álladóan sík a felülete, hanem képes felvenni különböző formákat és textúrákat - ha ezek valóban megjelennek és elterjednek, az a billentyűzetek világában is új lehetőségeket nyit.
Nem túl valószínű, de az is lehet, hogy a "billentyű(zet) nélküli billentyűzetek" törnek be hétköznapjainkba, legyen ez végül lézeres, vagy gyűrűs, esetleg tekerőkorongos technológia.
Ami a klaviatúrákon kívüli adatbeviteli módokat illeti, egyre többször találkozhatunk majd az olyan alternatív megoldásokkal is, mint például a beszédfelismerés. Ezt ma még elsősorban a segítséggel élők használják, de idővel hétköznapivá válhat (bár az elkövetkező 5-10 évben minden bizonnyal még a billentyűzet marad az elsődleges beviteli eszköz).
Kapcsolódó bejegyzések:
Szkafander és pillangó
A gépírás nemzetgazdasági jelentősége
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése